péntek, június 20

Kedvenc óvónénim tegnap megint jól beszólt..

Óvónéninknek már eddig is elég sok volt a rovásán.
Kezdte azzal, hogy amikor Emese megszületett, sietve közölte, hogy a gyesen lévők vigyék haza a gyereküket délben. Semmi "ha lehetséges", vagy "kérem szépen"...
Én akkor elmagyaráztam neki, hogy miért nem viszem haza délben Almát:

1. Alma szereti a társaságot. Számtalanszor felajánlottam neki, hogy ha nem akar, nem kell menni oviba, ha reggel olyan kedve van, csak szóljon, és otthon maradunk. De ő nem. Ő a barátnőivel akar játszani. Még rám is szól, ha túl korán megyek érte délután.
2. Ha délben megyek, akkor 3/4 1 és 1 óra között kell érkezni - mert ha korábban odaérek véletlenül, akkor óvónéni megintcsak beszól, hogy "nem tudom kiszámolni, hány perc az út?" Meg állítólag a várakozó szülők zavarják az ebédet, meg az utána következő mosdóbamenés rendjét... Oké, de sajnos Emese is épp ilyentájt szeret ebédelni. Utána meg aludna. Tehát, ha délben megyek, akkor a kicsi napirendjét is hazavágom.
3. Alma nem igényli a délutáni alvást. Az oviban, ahol még van 20 gyerek, legalább kicsit csendben pihen, ha viszont itthon van, akkor nem pihen, Emesét se hagyja, és még tetejébe unatkozik is, ha nincs időm megfelelő módon szórakoztatni őt.

Óvónéni ezt elég nehezen fogadta el - de igazándiból nem is kértem a véleményét a dologról.

Aztán jött az, hogy az oviban május végén ballagás, és onnantól fogva szeptemberig összevont csoportok működnek. (Ez persze nem az óvónéni hibája, hanem a rendszeré...) De mikor mondtam, hogy "viszlát hétfőn!" akkor nekemtámadt, hogy "Judit néni nem mondta, hogy a gyesesek nyárra be se fizessenek???" Mondtam neki, hogy nekünk ilyent senki nem mondott, egyébként sem hiszem, hogy csak azért, mert valakinek van egy kistestvére, ezért az év egynegyedét otthon kell töltse.

De tegnap megint alakított óvónénink.

Alma mostanában Hello Kitty lázban ég, (lányos anyukák tudják mi az...), régóta rágja a fülem, hogy vegyek neki egy ilyen buta japán figurát. Mondtam neki, hogy venni nem fogok, de ha nagyon akarja, horgolok neki egyet. Egyik este neki is ültem, éjjel 11-ig horgoltam, és nagyon aranyos lett. Alma örült is neki, még az oviba is magával vitte másnap megmutogatni!
Délután megyek érte, a gyerekek az udvaron.
Egyik óvónéni (a valódi kedvencem, igazi rátermett csajszi - csak sajnos nem Alma csoportjában), kérdezi, hogyan csináltam, nehéz volt-e, hol lehet ilyen mintákat szerezni, stb. Bezzeg a mi óvónénink épp csak megnézte a kis cicust, majd közölte, hogy "látszik, hogy van akinek ilyen marha sok ideje van!" Köpni nyelni nem tudtam...

Most magyarázzam el neki, mivel is töltöm a napjaimat, hogy néha annyit melózok itt a házban és a ház körül, hogy egy igáslónak is sok volna?

Valószínűleg ő már nem emlékszik arra az időre, amikor ő volt otthon a gyerekével, és biztos akkor is volt néhány rosszindulatú némber, aki beszólt, hogy a kismamának bezzeg mennyi ideje van, és akkor biztosan ő is azt gondolta, amit én gondolok: hogy néha - csak egy napra - szívesen cserélnék valakivel, akinek semmi más dolga nincs, csak munkába járni...

No mindegy, ő már csak ilyen - én úgy csinálok, mint aki meg se hallja, mit mond. Kicsit szánom szegényt, hogy úgy kell leélnie az életét, hogy nem szereti, amit csinál. Kár, hogy ezt a gyerekek is megérzik...

7 megjegyzés:

Phan írta...

Tényleg nagyon szánalomra méltó az óvónéni. Nekünk nagy szerencsénk volt velük anno, mert mindkettő tündéri volt.
Viszont az egyik tanító nénink hasonló volt, csak ő a gyereket piszkálta folyton.

Clinique-Bogi írta...

Anyukám (akinek sajnos mindig igaza van)két mondása jut eszembe.
Két füled van....
Az a legnagyobb sértés ha nem veszed észre a szánalmas beszólásait.
Szerintem alkalmazd őket bátran még ha újat nem is tudtam mondani.
:-D

Ányi írta...

Nem csodálom, hogy fel vagy háborodva! A stílus egy "kissé" fura. De majd visszaüt neki valahol, valamikor.
Nálunk is ez van egyébként, nyáron összevont csoportok, de mi borítékos levelet kaptunk, sk aláírással az óvodavezető nénitől, hogy ha esetleg meg tudnánk oldani... Még fel is tűnt a kedves, udvarias stílus.
(Azt meg én is megkaptam már (a suliban (Elte, levelező)), hogy jaaa, otthon vagy gyerekkel... úgy értem már. Kösz ;-) )Nem kell vele törődni, de azért jó kiírni magunkból.

Ibcsy írta...

Szerintem ez az óvónéni szegénységi bizonyítványa.Nekem csak egy fiam van, de akkor mostmár tudom, hogy hol vannak a barátai. Én kis naív eddig eszembe sem jutott, hogy nyáron nem is mehetnek. Bár ez a rendszer hibája, de ez is felháborító!!

Edus írta...

Télleg két füled van nővérkém, a szánalmas ovibanyával meg ne foglalkozz. Olyan szánalmas mikor egy pedagógust zavarnak a gyerekek a munkájában.....

Sofie írta...

Hát ez nagyon szánalmas.... szerintem nincsen gyereke, nem tudja, hogy mit kell vállalnia egy kismamának...

Polly írta...

Az óvónő szánalmas.
Sajnos tényleg nem tehetsz többet, mint egyik füleden be, másikon ki. Ellenkező esetben sajnos a gyereken bosszulhatja meg :(

Egyébként ha valaki azt mondja, hogy olyan rohadt könnyű 1-2 kiskorú egész napos szórakoztatása, házimunka, otthon végzett munka, stb... mellett, isten bizony, lelövöm. :D