péntek, február 29

...puffogok...

A jó nénikéjét a Generali biztosítónak is!!!

Történt ugyanis január 24-én, hogy megkaptuk a szokásos levélkét a biztosítótól, ahol mindkettőnk életbiztosítása van, hogy akarjuk-e, hogy a biztosításunk értéke növekedjen?
Van 30 napunk a válaszadásra, csak x-eljül be a megfelelő lehetőséget.
Oké, de a levélen érdekes mód december 28. a dátum! Szóval a 30 nap tulajdonképpen csak 3 nap. Amiből kettő nap épp hétvége. Milyen érdekes, nem? Ráadásul a válaszcím egy DEBRECENI postafiók. Miért tartozunk mi a debreceni központhoz? Ki tudja? Pesten talán nincs is Generali???

Az értékkövetés lényege, hogy idén akarunk-e többet fizetni. Akar a nyavalya. De hát 3 nap alatt nem ér le Debrecenbe a levél. Ezért felhívtam a levélen szereplő telefonszámot, hogy elküldhetem-e faxon ezt a nyilatkozatot. A kedves kis hölgy azt mondta, természetesen, majd adott egy faxszámot. Én el is faxoltam.

Ma pedig megkaptuk a csekkeket. Az ÉRTÉKNÖVELT díj szerint!

Most majd hétfőn telefonálgathatok, meg veszekedhetek az ügyfélszolgálattal!
Úgyis vissza kell csinálniuk, mert a kezemben a fax visszaigazoló cetlije, hogy a fax rendben átment. Ráadásul - mint azt a telefonközpontjuk oly előzékenyen elmondja: minden hívást minőségbiztosítási okokból rögzítenek. Tehát több bizonyítékom van rá, hogy időben visszajeleztem...

Ezt már nem először játsszák el velem.

Szinte minden évben a határidő lejárta előtti pár napban kapom meg a levelüket, (véletlenül ... érdekes...), sőt, volt olyan év, hogy a választ - mivel akkor is utolsó nap adtam fel - ajánlottan postáztam, hogy legyen a dátumról bizonyíték. És akkor is kiküldték a nagyobb összegről szóló csekket!

Oké, végül minden évben, némi telefonálgatás után visszacsinálják...

De könyörgöm, miért szükséges ez? Talán azt hiszik, nem veszem észre, hogy a csekken háromezerrel több van, mint szokott? Vagy ez a minőségbiztosítás arrafelé?

csütörtök, február 28

Hímzés...

A nagy terítőmet még mindig nem fejeztem be - de már finisbe érkezett!
"Pihenésképpen" azonban belekaptam egy apróságba. Tegnapelőtt este terveztem, és ma lett készen. Csak egy kis ujjgyakorlat...
Így van ez nálam: egy-egy nagy munka mellett több kicsi is elkészül - így sosem unom meg.
Például, amíg kedvenc baglyom elkészült, addig kb egy tucat apróság került ki a kezeim közül.
Most is egy a szó szoros értelmében vett "apróság":Panamára készült kockánként, egy szállal hímezve. (Anchor 1349 multicolor fonallal)

Mi lesz belőle?
Az még meglepetés!

De amíg kiderül ennek az apró ábécének a sorsa, addig is közkinccsé teszem a mintáját:
Ki lehet próbálni mindenféle anyagon, mindenféle fonallal, kísérletezzetek bátran!
Csak egy kérésem volna: ha kihímzitek, dobjatok meg egy fotóval!...Apropó:
Tudja valaki, hogy miért ilyen gyakori témája a samplereknek az ábécé?
Van ennek valami jelentősége, vagy csak azt jelenti, hogy a tervezőnek semmi más értelmes nem jutott az eszébe? :-)))

kedd, február 26

Sokan azért nem készítenek halat, mert csak a halászlét, vagy rántott tonhal-filét ismerik, és itt ki is merül a repertoár... (No, esetleg még a sült hekk ismerős a Laci-konyhák kínálatából...)
Itt van tehát egy nagyon egyszerűen elkészíthető, mégis, akár egy alkalmi vacsorának is beillő fogás!
Hozzávalók 4 személyre:
  • 80 deka harcsa-filé (több hiperben állandóan lehet kapni afrikai törpeharcsa filét, már meg is van nyúzva, esetleg azt kell ellenőrizni, hogy a szálkás részek rendesen le vannak-e vágva róla mindenhol)
  • 50 deka szabadon választott durum-tészta
  • A besamelhez: 5 deka vaj, 5 dka liszt, 5 dl tej, só, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 evőkanál Pesto, (olasz bazsalikomos-parmezános-fokhagymás cucc, készen is lehet kapni kicsi befőttesüvegben)
  • A tetejére sajt (nagyon finom hozzá a füstölt mozzarella!)
A halat kisebb szeletekre vágjuk, besózzuk, lisztben megforgatjuk, és olivaolajon gyorsan elősütjük.
A tésztát megfőzzük. Nem szétfőzzük, csak úgy olaszosan, "al dente".
A besamelhez a vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, és világos rántást készítünk. Sóval, borssal ízesítjük. Majd óvatosan belekeverjük a tejet, és folyamatosan kevergetve takarékon besűrítjük. Amikor már sűrű, hozzákeverjük a pesto-t, és az összezúzott fokhagymát, és levesszük a tűzről.
A főtt tésztát egy tepsibe terítjük, a tetején szétosztjuk a kisebb darabokra tördelt sült halat, és az egészet leöntjük a pestós besamellel. A tetejére szórjuk a durvára reszelt sajtot. 200 fokon kb 20-25 percig sütjük.
Fehérbor illik hozzá.


Jó étvágyat kívánok!

vasárnap, február 24

Sofie kendőjére

Sajnos megint nem jutottam el a Lassú RR - partira, ami ebben a hónapban Györgyinél volt...
Azért, hogy lássátok, nem unatkozom, íme a kis képecske, amit Sofie kendőjére készítettem.
Sajnos a fotó nem teljesen színhű, élőben sokkal szebb!

Zokni - már megint...

Amotae - nál láttam először ezt a fonalat:


A Drops azóta az egyik kedvenc kötős oldalam, gyönyörű kötni-horgolnivalókkal!
Az eddigi zoknikötős próbálkozásaim csak arra voltak jók, hogy végre egyszer egy "igazi" zoknit köthessek, igazi zokninak való fonalból.

Sajnos Magyarországon a forgalomban lévő fonalak 90 %-a tiszta műszál. Gyapjút, pamutot csak nagyon kevés helyen tartanak egyáltalán. Persze, amikor a távolkeleti áruházakban, meg a hiperekben fillérekért dobálják utánad a pulcsikat, (persze az is 100% akril), akkor elég csekély az igény a minőségi fonalakra... Ráadásul elég behatárolt az a terület, ahová el tudok menni mostanában...
És mit tegyünk, ha még az Örs vezér tere is távoli célnak tűnik - rendeljünk fonalat!
Na jó, de honnan? Hát csak innen a szomszédból, a ködös Albionból!

Hétfőn megrendeltem a fonalat, és láss csodát, csütörtökön már itt is volt!
(Csak az érdekesség kedvéért: kedvenc Magazinom innen a szomszéd kerületből nem ritka, hogy egy hetet utazik. Ki érti ezt?)

Nem bírtam magammal, azonnal ki kellett próbálnom, és péntek estére már el is készült egy pár vadiúj gyapjúzokni! Marha jó volt kötni, sorról-sorra egyre izgalmasabb lett: milyen minta jön ki a következő sorban?
Íme, itt a végeredmény:

kedd, február 19

...apropó: zokni!

Még soha életemben nem kötöttem zoknit, így aztán egy fényképes leírás alapján álltam neki, csak úgy próbaképp. Ez fonal nem is igazán való zokninak, mert műszálas. Viszont akármilyen hülyén hangzik is, én zokniban alszom. Ezért "alvós zokninak" használom ezt a másra nem éppen alkalmas darabot...
Elsőként ezt a sarokmegoldást próbáltam ki, mert a rövidített soros sarokról egyetlen jól érthető leírást sem találtam.Elég sok oldalt, blogot, egyebet végigkerestem, de nem sikerült fotók alapján a másik fajta sarkot megcsinálnom.
(Tényleg: tudjátok, hogy az angolok még a kötést sem tudják normálisan csinálni??? Ezek a jobb kezükön vezetik a fonalat! Észvesztő. Megnéztem egy kötős videót, hát beleszédültem. Na de mit is várok tőlük? Azoktól, akiknek az autójában a kormány is rossz oldalon van!)

De hát csak nem hagyott nyugodni a dolog, úgyhogy addig kísérleteztem - immár fotók és videók nélkül, csak a józan paraszti eszemre hallgatva - hogy végül sikerült!
Íme, az első rövidített soros sarok, szépen mennek rajta a sorok, én sehol sem lyukas!Biztos lehet még szebben is, de majd gyakorolom! ;-)
A következő zoknimat már így fogom csinálni!

Kifogyhatatlan fonal....

Emlékeztek még a gyümifagyi színű fonalra? (Volt belőle 50 deka)

Ebből készült a sál,
majd egy pár kesztyű:
egy pár zokni Almának, és egy pár nekem:

...és még maradt kb 2 deka... De abból már max két pompont tudok csinálni :-))))

hétfő, február 18

Recept

Akinek van gyermeke - esetleg több is, - az értékelni fogja ezt a szuper süteményreceptet, amit emilben kaptam egy kedves ismerőstől:

SÜTEMÉNYRECEPT- gyesen lévő anyáknak

Távolítsuk el a játékmackót a sütőből és kezdjük el felmelegíteni a sütési hőfokra.
Forró vízgőz felett olvasszunk meg 15 dkg margarint.
Ismét vegyük ki a macit a sütőből és erélyesen szóljunk rá Pistikére: Nem szabad!
A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral.
A többi margarint szedjük ki Pistike kezéből és mossuk le a falat és az előszobaszekrényt.
Mérjünk ki 3 dkg kakaót.
Ismét vegyük ki Pistike kezéből a margarint.
Fürdessük meg a macskát, hogy a margarinos kakaó kijöjjön a bundájából.
Tegyünk ragtapaszokat a kezünkre a karmolások miatt.
Keverjünk a cukros margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliás cukrot és 30 dkg lisztet.
Vegyük ki a füstölgő mackót a sütőből és nyissunk ki minden ablakot, ajtót a sütőből kitóduló "macifüst" miatt.
Vegyük el közben a mobiltelfont Zsuzsikától és közben biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem vele beszélt az előbb.
Hívjuk fel a férjünket és készítsük fel a legrosszabbra.
Adjunk a tésztához 1 mokkáskanálnyi sót és 10 dkg durvára vágott diót.
S közben, álljunk ellent annak a kisértésnek, hogy mind Pistikét és Zsuzsikát apróra vágjuk.
Engedjük ki a macskát a sütőből.
A tésztát az alaposan vajjal kikent tepsibe 25-30 percig közepes lángon süssük.
Vegyül el a papa borotváját és a macskát Pistikétől.
Magyarázzuk el a gyereknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a leborotvált macska lebarnul-e a napon.
Dobjuk ki a leborotvált macskát az udvarra, addig amíg még képes elfutni.
Söpörjük össze a macskaszőrt.

BEVONÓMÁZ

Keverjük össze a következőket: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin.
Vegyük ki azt a k***a mackót a bekapcsolt grillsütőből és dobjuk el. Jó messzire.
Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogja fejentalálni, miközben Pistikét próbálja lementeni a szomszéd ház tetejéről.
Tegyük Pistikét a járókába.
Drótozzuk oda.
Adjunk a mázhoz 1/2 dl tejet és lassú tüzön forraljuk 2-3 percig.
Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, hogy mennyire sajnáljuk, hogy Zsuzsika bedugta a kerti locsoló csövét a spájzuk nyitott ablakán. Ajánljuk fel, hogy megtérítjuk a befőttek és a festés árát és kifizetjük a takarító költségét.
Távolítsük el a közben szénné égett sütit a sütőből. Dobjuk a szemetesbe. Nyissuk ki újból az ajtót ablakot, hogy süti füstje eltávozzon.
Menjünk be a szobába. Üljünk le, és kapjunk idegösszeomlást.

szombat, február 16

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni....

Odakinn komoly mínuszok röpködnek - idebenn lobog a tűz...

Néha azt gondolom, hogy milyen kényelmes is, mikor az ember csak csavar egyet a termosztáton, és máris jó meleg van. Nem kell fát aprítani, behordani, kályhát hamuzni, és takarítani, takarítani, takarítani. Talán majd egyszer nekünk is lesz központi fűtésünk...

...de ez a kályha a lelkünket is megmelegíti. Olyan jó ránézni...

péntek, február 8

PIF

Ditti 30 oldalán jelentkeztem most én is egy PIF-re, és ígéretemhez híven saját oldalamon is meghirdetem:

Az első három ember, aki jelentkezik megjegyzésben a blogomon, és Ő is közzéteszi ezt a kezdeményezést a saját blogján, oldalán, az számíthat rá, hogy valamikor még ebben az évben, nem tudom pontosan mikor, de csenget nála a postás, kezében kis csomaggal, amit én küldök neki. Saját készítésű ajándékkal igyekszem majd meglepni a jelentkezőket.
Cserébe nem kérek mást érte, csak annyit, hogy ígérd meg a blogodon, oldaladon, hogy tovább adod a jótettet!

Gondolatok babakocsiról, akadálymentesítésről...

...avagy a kismama is ember...

Nemrégiben panaszkodtam keresztlányunk szüleinek, hogy Emese lassan eléri azt a súlyt, mikor már nem tudom hordozókendőben hurcolászni. Keresztlányunk viszont épp mostanában nőtt ki a babakocsizós életszakaszából, így kölcsönkaptuk az ő szuper-hiper, hét nyelven beszélő babakocsiját. Így mostanában már babakocsizunk... azaz babakocsiznánk, ha...

Régebben, mikor délután mentem Almáért az oviba, csak magamrakötöztem Emesét, és így sétáltunk. (Az ovi kb félóra séta oda-vissza.) Közben gond nélkül útbaejtettük a gyógyszertárat, a postát, vagy az ABC-t. És ha nagyon elfáradtunk, akkor hazafelé akár a buszra is felpattanhattunk.
Most azonban szembesültem a Problémával:
  • Emese még csak a fekvős babakocsiban tud utazni. Egy ilyen mózeskosaras babakocsi MARHA nagy és DÖG nehéz.
  • A gyógyszertár egy családi ház magasföldszintjén található. Nyolc darab elég meredek, viszont keskeny lépcső vezet felfelé.
  • Az ABC-ben a gondolák olyan közel vannak egymáshoz, hogy a babakocsival alig lehet behajtani, hát még a sor végén megfordulni! Ráadásul - a jobb helykihasználás érdekében a sorok végeinél még pár rekesz-oszlop is fel van építve, az akciós termékekből. Ez már a LEVEL 2
  • Még a posta a legjobb, oda csak kettő lépcsőt kell felugrani, de elég meredeken. Viszont ha egyszer bemész, akkor csak hátrálva lehet kijönni, mert bent megfordulni nem lehet. (Na jó, örülök, hogy egyáltalán van posta a közelben...)
  • A BKV-t igénybe venni pedig teljesen esélytelen. (Erről eszembejut Nyuli blogjában ez a bejegyzés. Ezzel az erővel a kismamáknak is lehetne engedményt adni a bérletből...)
Almának annak idején nem volt ilyen babakocsija, ő mire ennyi kiló volt, mint most Emese, addigra tudott ülni, és egyből a kétdekás-összecsukhatós sportkocsival tudtam vinni.
Na jó, nem panaszkodom tovább. Itt az ideje, hogy összeszedjem magam, és gyúrjak kicsit. Alma születése után is akkor kezdtem el visszafogyni, mikor egy lift nélküli ház harmadik emeleti lakásába költöztünk.

Új hempergő


Múlt héten kaptuk kölcsön ezt a járókát Diáéktól, a kisasszony már "belakta" a nagy pedig élvezi, hogy így jobban "hozzáfér" a kicsihez.
Emese egy-két napja elég nyűgöske, hirtelen sokkal kevesebbet is alszik, mint eddig. Viszont jó hír, hogy - gyorsan lekopogom - mind a két csajszi meggyógyult.

péntek, február 1

Busójárás

Az idei busójárás alkalmából küldöm ezt a fotót
sok szeretettel Ancikának Mohácsra!

(ezt a szép busó-babát nászajándékba kaptuk Ancikától - hány éve is? Idén lesz hét...)