hétfő, március 31

Gyerekszáj

Egy népmeséből ismerte meg Alma azt a mondást, hogy: három a magyar igazság.
Erre igen komolyan megkérdezte:
-És az olasz igazság, az hány?

péntek, március 28

Tavasz

Jaaaj, de jó volt ma végre egy kicsit dolgozgatni kint a kertben!
Lemetszettem a csodasövényt, amit még az ősszel dugdostam el. Hááát, nem mondom, hogy nem aggódom kicsit! Eddig kb 50 centi hosszú, már rügyező vesszők voltak, amiket 15 centisre kell visszametszeni, hogy elágazzon. Így most azonban csupasz kis pálcikák állnak ki a földből. Remélem, hamar megindulnak, és gyönyörű, dús sövény fogja eltakarni a kertemet a kíváncsi szemek elől!

A kertemet?
Egyenlőre a kert elég... khmmm... érdekes...

A kert borzasztó állapotban volt, mikor mi megvettük a telket. A teljes hátsó részen elvadult szőlőültetvény volt, évek óta gondozatlanul. Sok-sok gyümölcsfa, évek óta nem metszette, permetezte senki. (Előttünk egy hetven év körüli pár lakott itt, gondolom, már elég nehezen bírták a kerti munkát.) A szőlő közt mindenfelé málnatövek nehezítették a sorok közötti átjutást. A kert kellős közepén pedig egy olyan sufni, hogy aki nem látta, az el sem tudja képzelni...
Tavaly kiirtottuk a szőlőt, (a szőlő kordonját kb 40 masszív betonoszlop tartotta, amikor kivágtuk a szőlőt, úgy nézett ki a kert, mint egy betonerdő - ezeket is kiástuk.) A málna nagy részét átültettük, a sufnit lebontottuk. (A sufniban minden volt beépítve: papundekli volt a fala, parkettaléc, aluminium karnis, padlástégla, csirkeháló, hullámpala, és egyéb érdekes innen-onnan való maradék építőanyagok felhasználásával épült. Isssteni volt. Egy nagy konténer megtelt a sok szeméttel, sőt, még maradt is!
Tavaly már sikerült visszahódítani a természettől a kert kb negyedét, de még mindig nagy kupac sitt terpeszkedik a közepén. Most tavasszal végre kitakarítjuk a kertet!!!

Ma elkezdtem kicsit kigazolni az epreket - tavaly 100 tő epret telepítettem, remélem, idén már szépen fog teremni!

A kajszi már teljes virágzásban van, pár napon belül megint kellene permetezni. Remélem, a fagyos idő azért nem tette teljesen tönkre az idei termést!

szerda, március 19

Stonehenge vs. Emese

Csak egy gyors helyzetjelentés: itt tartok a szikláimmal...
Kicsit lassabban haladok, Emese kicsit nyűgösebb mostanában. Fogzik is, és egy kis taknyosságot is sikerült a nővérkétől "beszerezni". Így aztán a legjobban akkor érzi magát, ha függőlegesben van. Viszont, mivel önerőből még nem tud ülni, ennek az egyetlen módja, ha a kezemben tartom. És ezt nagyon határozott hangon tudja követelni!

péntek, március 14

Csigabiga gyere ki...

Hát nem édi?

Amotae blogját olvasgatva találtam rá erre az oldalra, ahol ennek a heles kis csigucinak a kötésmintája található.
Illetve ez már a továbbfejlesztett 1.1-es verzió.
Az elsőt odaadtam Almának, és ő rögtön javasolta, hogy csináljak még egyet, hogy legyen neki is testvére! :-) Szóval mostanra - este tíz felé - lett készen a "tesó", amit már el is rejtettem Almi párnája alatt, hogy reggel megtalálja

szerda, március 12

Mi készül itt?

A farkasokat visszakergettem a ládába...

Miért?
Elmesélem...

A farkasokhoz kell ugyebár kb. 50 féle szín, egy lepedőnyi mintaív, jó világítás, és idő.
A probléma abban áll, hogy mire mindent előpakolok, megkeresem a mintán, hol tartottam, megfejtem a mintaíven a következő jelzést, kikeresem, épp melyik kétféle fonalat kell befűzni, öltök a szállal kb 10-et, kisatírozom a mintaíven, amit hímeztem, majd kikeresem a következő színkombinációt... na addigra általában éppen felébred Emese, vagy becsönget a postás, (kétszer!), vagy becsönget egy színesfémgyüjtögető, (az udvaron a sufni szétbontása után maradt még pár betonvas, azt akarják folyton megvenni...)

Szóval négy nap alatt haladtam kb öt négyzetcentimétert... na neeeee....
Be kell valljam, ez a fajta munkamódszer, amit egy DIM készlet igényel, engem nem szórakoztat. Sőt! Pedig azért hímzek, hogy jól érezzem magam, vagy nem?

Szóval, sajnálom, farkas komáknak még várniuk kell, hátha egyszer elkészülnek...

"Mérgemben" azonnal elkezdtem egy képet, amit nagyon régóta beterveztem, már az anyag is be volt hozzá szegve, és a minta is kinyomtatva. Négy este alatt eddig jutottam:

És ez a minta nagyon kedvemre való! Dacára annak, hogy ebben is vannak igen aprólékosan kidolgozott részletek, meg kevert színek!

Valószíműleg már ennyiből is kitaláljátok, mi ez, de annyit segítek, hogy kedvenc tervezőmtől való!

Nektek van olyan x szemes tervező, vagy tervezőcsoport, akinek a munkáját nagyon szeretitek, vagy nagyon utáljátok?

Nálunk járt a Fogtündér!

Emesének kibújt az első fogacskája!

Még épp, hogy csak áttört, de a kis csipkés széle már kint van.
Észrevétlenül bújt elő - semmi nyafi, rossz alvás, vagy egyéb dolgok... na talán tegnap éjjel kicsit nehezebben aludt el... Kellett hozzá vagy 10 perc! (Máskor kábé két perc alatt alszik.)

Ja, és egyéb ügyességeket is tud már: hasonfekvésből maga alá húzza a térdeit, és úgy "négykézláb" rugózik.

szerda, március 5

Március idusára

A nlc café megújult! Ezzel ugyebár semmi újat nem mondtam. Viszont ezzel egyidőben dög lassú, és marha kusza lett az egész oldal. Gondolom, ezt is mindenki észrevette, aki arra járt mostanában.
Viszont ami a legjobban zavar, hogy a bemoldalamról eltűntek a fotóim, képeim...
Többek között a kokárda mintája is.

(Tavaly ilyenkor terveztem ezt a plasztikra hímezhető kokárdát - akkor csináltam is belőle vagy féltucatot, aztán szétajándékozgattam. Most gondoltam bele, hogy nekem tulajdonképpen egy sincs. Nosza, rajta, mindjárt nekiállok!)

Szóval - hogy az előző gondolatomat folytassam, a nlc -ra nem fogom újra feltenni a mintát, inkább itt teszem közzé, immáron a kulccsal együtt:
Jó böködést Mindenkinek!

kedd, március 4

Új (?) projekt

Elkészült a a terítő!
Illetve maga a hímzés elkészült, de még be kell szegni.
Íme:

Most pedig folytatom a kábé két éve kezdett, és aztán félbehagyott farkasokat.

Mindig, mikor Dimensions készletre adom a fejem, elhatározom, hogy soha többé! De mit tegyek, valahogy mindig a kezembe akad egy...
Ezt a készletet három éve vettem az akkori kiállítás megnyitóján a Camponában, mert akkor lett díjazott az Iciri-piciri c. képecském. A díjként kapott vásárlási utalványból pedig megvettem ezt a készletet. Akkor épp elég sok hímeznivalóm volt folyamatban, így nem kezdtem el azonnal. Aztán tovább húzódott-halasztódott, végül következő nyáron kezdtem el, miután már a bagoly is készen lett.

Hímeztem egy kis ideig, de megint csak félretettem.
Aztán tavalyelőtt ősszel magammalvittem Japánba, hogy ott majd milyen jól fogok tudni haladni... Hát nem tudtam. A szállodákban olyan harmatgyenge lámpácskák voltak olvasólámpa címszó alatt, hogy ezt az ezerszínű, hiperbonyesz munkát nem láttam. Viszont kihímeztem helyette egy 70 x 70 centis sűrűn varrott gránátalmás terítőt :-)

Szóval a farkasok a távoli Napkelet bejárása után ismét csak visszakerültek a ládába...

De most összeszedtem a bátorságom, és ismét belefogtam. A minta rettentő bonyolult, (legalábbis nekem az!) 48 féle szín, plusz a kevert színek, Dimensions módra egy, kettő, három, négy, öt, hat szálas x-ek, és / öltések. Maga a mintaív akkora, mint egy lepedő (franciaágyra való!).
Így aztán csak akkor tudok hímezni, ha a gyerkőcök már este lefeküdtek, de a férjem még nem ért haza. Lassan fogok így haladni, annyi bizonyos, de előbb utóbb talán ez is elkészül!

Most itt tartok vele: