csütörtök, július 9

Kettecskén

Immár lassan két hete kettesben vagyunk kicsi lányommal.
Apa Svájcban dolgozik, Alma és nagymama pedig nyaralnak. Egy hetet apánál voltak Svájcban, most pedig Németországban vannak a sógornőméknél.

Közben itthon is zajlik az élet:
Hozattam egy kocsi termőföldet, szépen elrendeztük a terepet a hátsó udvarban - nagyapa segítségével. Az egészet beszórtuk fűmaggal, azóta pedig locsolok, mint a güzü. (Mert ugyan az időjósok minden nap bíztattak esővel, de eddig még nem sikerült nekik eltalálni...) Szóval mostmár szépen serken a fű, Emese minden nap fülig sáros, mert ugyebár nem pányvázhatom ki szegénykémet, amíg én locsolok... Mire Almáék hazaérnek, remélhetőleg szép egybefüggő fű lesz már!

Ezen kívül a nagymama szobájában is igyekeztem rendet csinálni: párom, és papám szép szekrényeket csináltak nemrég, és ez majd remélhetőleg megoldja a tárolási gondok egy részét. (Sajnos a tonnányi könyvvel egyenlőre nem tudok mit kezdeni, a nagy részét bedobozoltam - mintha megint költöznénk :-) , de nagymama is szeretné elhozni a régi lakásából a könyveit. Jól jönne még pár könyvespolc...

A pincét is sikerült még a múlt héten rendbe tenni: elhoztuk apuéktól a dédi mélyhűtőjét, mert a miénk beadta a kulcsot. Kitakarítottam a pincében a szekrényt, amibe a befőtteket szántam, és már ott figyelnek az idei feketeribizli-lekvárok!

Ezen a héten azonban megtorpant a félelmetes lendület: Emese észrevette, hogy erőteljes létszámhiány mutatkozik a házban, és azóta egy méteres körzeten kívül nem enged magától. Egész nap a kezemben lóg, éjjel velem alszik, sokszor nézegetjük a családi fotókat, most is csak azért tudok békében írni, mert épp csendespihenőzik...

Apropó!
csak egy fotó a múlt hétvégéről:Nagypapa és Emese csendespihenője: együtt nézik a Wimbledon-i teniszdöntőt...

1 megjegyzés:

Sofie írta...

Ezen a létszámhiányon jót mosolyogtam :-) És milyen nagy már Emese! Nagyon ügyes vagy, hogy ennyit tevékenykedsz otthon!