kedd, április 14

Játékra hív Gabella!

Kötögetős társaim FIGYELEM!
Gabella, aki nemrég elindította a Knit Pro kötőtűk forgalmazását, most játékra hív!
A részleteket elolvashatod itt!
A nyeremény egy "Symfonie Wood Kezdő szett" kötőtűkészlet a Knit Pro-tól.
Jelentkezési határidő: május 3. éjfél!

szombat, április 4

K - mint kakas

...és még egy bejegyzés a mai napra...

Sokáig nem folytattam az ábécémet. Miért? Valahogy nem nagyon motivált most semmi a hímzés terén. Nem nagyon jutok hozzá, hogy hímezzek, az elő- és elpakolás néha több időt vesz igénybe, mint amennyit valójában a hímzéssel tudok foglalkozni, esténként pedig borzasztó álmos tudok lenni. (A kisebbik lánykám reggel hatkor ébreszt, úgy tűnik van benne valami beépített vekker. Viszont ha este előadásom van, akkor 11 felé érek haza, így általában minuszban vagyok alvásilag. Tehát, ha tehetem, inkább alszom...)
De egy kedves hímzőstársam levele után úgy gondoltam, becsületbeli ügy, hogy az ábécét folytassam.
Hát íme:

...fotók...

Íme, itt van pár fotó annak bizonyítására, hogy azért nem mellőztem teljesen a kézimunkát az elmúlt egy hónapban!

Az első képen Alma új mellénye, az alján azzal a bizonyos moduláris blokk-technikával:
(nagyon sokat vacakoltam azzal, hogy hogyan hozzam össze a blokkos részt a simával - nem is vagyok tökéletesen elégedett, de majd még fejlesztem a dolgot...)A következő képen Alma lányom a legújabb kis horgolt kendőjében.
(Ez annyira friss, hogy ma reggel fejeztem be. Alma szeretné megnöveszteni a haját, és mostmár elég "pulikutyás" a frizurája, így ez egy kompromisszumos megoldás...)
Az utolsó kép pedig csak néhány pár zokni...
(Még amikor akciós volt abban a bizonyos diszkont-boltban, akkor a papámmal együtt jól bevásároltunk, így most több, mint másfél kiló zoknifonal van itthon. Egy darabig elég lesz, azt hiszem... :-)))

péntek, április 3

Újra a fronton....

Nem vesztem ám el...
Csak annyi történt, hogy immár három hete ismét dolgozom.

Szerencsére anyósom mostmár nálunk lakik, és nyugdíjba ment, így a gyerekek körüli teendőkben a segítségemre van. Nélküle nem is tudom, hogy oldanánk meg a dolgot.
Egyenlőre még nehéz visszaszokni a régi kerékvágásba. Az esti előadások után elég későn érek haza, de reggel a csajok miatt ugyanúgy fel kell kelni - így a "tavaszi fáradtságot" még megtetézem némi alváshiánnyal. Meg persze mostmár többet kell gyakorolni, nem lustálkodhatok többet.
No és ott a kert: a télből minden átmenet nélkül érkezünk a nyárba, egy pillanat alatt annyi munka van a kertben is, hogy azt se tudom néha, hová kapjak.
A kiscsaj mostmár rájött, hogy babakocsi nélkül is lehetséges a közlekedés, azóta nem nagyon akaródzik neki beülni a kocsiba. A nagymamával szinte minden időt a kertben töltenek - ezért viszont nem lehet már tovább halogatni a tereprendezést sem: ásás, füvesítés, veszélyes dolgok elbarikádozása folyamatban.
Almának gőzerővel nézegetjük az iskolákat: nyakunkon a beiratkozás. Egyenlőre úgy tűnik, a csömöri Mátyás Király iskola lesz a befutó, szeretnénk oda vinni testnevelés szakra. Nagyon jó lehetőség lenne: a tesi szakosokat viszik úszni, korcsolyázni, lovagolni, biciklizni. Jó lenne, ha felvennék!

Kézimunka-ügyben nem sok felmutatnivalóm van: az elmúlt egy hónapban csak három pár zokni, meg egy mellény készült el. (Na jó, a zoknifonalak maradékából azért meghorgoltam pár hímes tojást is...) A mellényt Almának kötöttem, lassan készült, mint a Luca széke, mert egy új technikát próbáltam ki rajta. Modular vagy domino knitting a technika neve, mivel magyar nevét nem ismerem, ezért én csak moduláris kötésnek nevezem. A lényege, hogy egyszerre mindig csak egy négyzetnyi (háromszögnyi, ötszögnyi...) darabbal dolgozik az ember, így nagyobb darabokat is meg lehet kötni akár egy pár zoknikötőtűvel. Tegnap este lett kész a mellény, Alma ma már azt vette fel az oviba, így nem tudok fotót mutatni, de hamarosan pótolom!